Csíky Antal
ALFA TÜKÖR
home  magamról  aktuális  versek  linkek  kapcsolat
A képet készítette: Szlávics Alexa festőművész

Breakfast: a böjt megtörése

Molnárjaim ma őrölhettek végre:
huszonnyolc nap léböjt után
megettem egy kis almát.

Milyen finom volt, Istenem!
S mennyire jó volt rágni végre:
átélni, hogy dolgoznak fogaim,
s hogy az alma édes-savanykás íze
érződhet végre nyelvemen;

s mennyivel jobb volt nyelnem a
nyáltól pépes almát, mint a
gyümölcs- vagy zöldség-leveket!

És közben tudtam és azért figyeltem,
hogy már rágás közben beindul
a sok emésztő nedv az összeszűkült
gyomrom redői közt: várták az almát - -

Huszonnyolc nap vállalt magány után
tudnánk-e mi is ennyire
átadni egymásnak magunkat?

- Nem jó a kérdés - mondhatod
- a partnerünk nem olyan, mint egy alma!
- Nem, hálistennek - mondom én,
de válaszolj szived szerint:

Nem akartál még soha beleveszni
az ölébe - vagy (ha te nő vagy)
nem vágytad-e magadba zárni
örökre?
S ami fontosabb:
Honnan tudod, hogy mit akar az alma?

Hátha már ő is kinézett magának
(az én ma elfogyasztott kicsi almám),
mint őt én, s együtt számoltuk a napokat,
mig beteljesedhetett mai nászunk?

Bevallom, néha úgy találtam,
hogy tudatosan kelleti magát
meg-megvillantva szexepíljét:
kissé foltos s igy várhatóan
kásásabb oldalát...

Akárhogy is volt, köszönöm az élményt:
bekebelezés szent örömét
s e róla, rólunk szóló verset.